A vacsora

Zac-et tényleg Bradley Cooper játsza a fejemben, mert nekem nagyon passzol hozzá. Az AntiKristen/Robsten klubhoz pedig örömmel csatlakozom, kitűzőt is hordok:D Itt az új rész, várom az észrevételeket! csókimóki

33. rész

Majd rám nézett és nem bírta tovább, ezért kibukott belőle a nevetés.
-Gyere velem!– visította és karon ragadott
A megkönnyebbüléstől még elmorzsoltam pár könnycseppet, de hamar a boldogság került a középpontba. Egyenesen az érkező járatok felé futottunk, ahol már egy nagyobb visítozó emberkupac mutatta, hogy ott van Robert. Próbált kibújni valahol, de az emberfalat lehetetlenségnek tűnt áttörni. Amint megláttam a feje, pontosabban a sapkája búbját, senkivel és semmivel se törődve berontottam a körbe és a nyakába ugrottam. Annyira meglepődött, hogy reflexből le akart fejteni magáról, de ahogy felismert szusz-kiszorítósan magához ölelt, miközben a körülöttünk álló lánykák próbáltak „letépni” róla.

-Hagyjátok már békén őket! – kiáltotta Ashley, amikor odaért hozzánk
- Bocsi lányok – rántottam meg vigyorogva a vállam és elhúztam Robert-et
- El se hiszem, hogy itt vagy! - mondta csillogó szemekkel Rob, amikor már a parkolóban voltunk és Ash kocsiját kerestük
- Kis híján elkerültük egymást! Apropó, boldog 4 hónapot!
- Életem legszebb 4 hónapja volt ez – suttogta a fülembe és felemelte az állam, hogy megcsókoljon. Hosszú percekig nem váltak el egymástól az ajkaink, rengeteg pótolni valónk volt…
- A világért se akarlak megzavarni titeket gyerekek, tényleg gyönyörűek vagytok együtt, de itt vagyunk a szállodánál – csacsogta nevetgélve Ashley
- Máris? – kérdeztük egyszerre
- Hát igen. Arra gondoltam, hogy este összehívom a srácokat, addig foglaljátok el magatokat
- Azt hiszem ezzel nem lesz gond – mondta kajánul Rob, amire csak egy szemlesütött kis mosollyal válaszoltam

Ash a pulthoz szökkent és felvette a kulcsokat, majd felmentünk a 4. emeletre. A liftben Rob-bal össze-össze néztünk és mindig elmosolyodtunk, mert mindketten tudtuk mi fog történni amint becsukódik a szobánk ajtaja. Kattan a zár, én a nyakába ugrok és átkulcsolom a lábam a derekán, csókolózunk, miközben az ingét gombolom ki majd a hatalmas franciaágyra dőlünk. Ahogy lepergett az egész a szemem elől a szerelemtől újra elbódultam és viccből belecsíptem Rob fenekébe. Próbálta palástolni a feltörő zavart nevetését, de Ash mindent észrevett.

-Megértelek titeket srácok, de még egy kicsit bírjátok ki – dorgált le minket nevetve
- Bocsi – mondtuk kórusban, majd kinyílt a liftajtó, mi pedig egy „Este találkozunk” után kilőttünk a szoba felé

Kicsit meglepődtem, mert nem vadul és elsöprően szenvedélyesen szeretkeztünk, hanem pont ellenkezőleg. Olyan gyengéden tartott a karjaiban, mint egy újszülöttet és olyan finoman ért hozzám minden alkalommal, mint egy hímes tojáshoz, de ott és akkor így volt jó. Annyira romantikus, szerelmes, bensőséges és tökéletes volt az egész. Hosszú órákig feküdtünk az ágyban, miközben az arcomat cirógatta és pedig a hajával játszadoztam.
- Mondtam már, hogy nagyon tetszik az új frizurád? Kicsit idősebbnek nézel ki vele, de jól áll
- Köszönöm, igazából miattad vágattam le. Gondoltam dupla meglepi lesz. Pontosabban Giorgia gondolta…
- Muszáj lesz megismernem ezt a Giorgia lányt… Biztos jó fej
-Az bizony. Apropó, kicsit tartok az estétől – mondtam halkan
- Hogyhogy kicsim?
- Hát a kollégáid és haverjaid miatt. Hogy mit fognak hozzám szólni. Pláne Kristen és a sleppje…
- A sleppje? – kérdezte nevetve
- Ne nevess ki! Nem ismerem se Nikki-t se Kellan-t de félek, hogy nem fognak kedvelni
- Felesleges ilyentől tartanod, téged csak imádni lehet – hízelgett Rob
- Ne vicceld el, ez komoly – mondtam és hozzádobtam egy párnát
- Oké, oké, kegyelmezz! Kristen-nel beszéltem egyébként és azt mondta, hogy sajnálja amit mondott neked, és tényleg szeretne megismerni
- Jah, nyilván…
- Ami Kellan-t és Nikki-t illeti, nos velük én se vagyok annyira hű de jóba, de ők is normálisak lesznek – folytatta tovább
- Hát jó, akkor csak Ashley-ben és Jackson-ban bízok. Viszont mindenkire jó benyomást szeretnék tenni, úgyhogy el kell mennem megfürdeni, mert nagyon megizzadtam – mondtam és lassan kikúsztam az ágyból pajkos mosolyt lövellve Rob felé
- Bűnösnek érzem magam a dologban, úgyhogy muszáj elkísérnem téged – rohant utánam a fürdőbe, ahol újabb órát sikerült eltöltenünk

Úgy döntöttem, hogy egyszerű, de csinos ruhában megyek, mert nem akartam se nyuszinak se valami buta cicababának tűnni. Rob már vagy 20 perce kész volt, és lustán feküdt az egyszerű farmer-fehér póló- kék ing kombóban, amíg én még mindig csak felső után kutattam. Végül egy fehér nadrág és egy csíkos ing mellett döntöttem. Miután Rob „jóváhagyta” a döntésemet, átsétáltunk Ashley-hez, hogy együtt menjünk a megbeszélt helyre. Még nem is kopogtunk, amikor Ash kiszökkent és berángatott, mondván, hogy kezdjek valamit a hajával.

-Jajj, lányok ne már! Így is késésben vagyunk – nyafogott Rob az ajtóban
- 5 percen semmi nem múlik édes!
- Kíváncsi vagyok milyen lányok végeznek 5 perc alatt – motyogta az orra alatt
Pár csattal lazán hátratűztem Ashley haját, kb. 3 perc alatt és indulásra készek voltunk Rob legnagyobb meglepetésére.
-És hova megyünk? – érdeklődtem már a taxiban
- A Lono-ba, ami egy nagyon hangulatos étterem a közelben
Amint lelassított a kocsi vadul rendezgetni kezdtem a hajam és a ruhám, amit nyilván mindenki észrevett…
-Ne izgulj kicsim, végig melletted leszek – nyugtatott Rob miközben kisegített a kocsiból
- Oké, tudom – motyogtam
-Na, gyertek! – szólalt meg Ash és belém karolt
Az étterem elsőre kicsit sötétnek tűnt a barna falak és bútorok miatt, de összességében jól nézett ki. Nikki és Kellan már ott ültek, úgyhogy elindultunk feléjük.
-Sziasztok srácok! Szeretnék bemutatni nektek valakit, aki nagyon fontos nekem. Szóval ő itt Zita, ez pedig Nikki és Kellan – mutatott Rob az illetők felé
- Sziasztok! – köszöntem először a lánynak, aki kedvesen kezet nyújtott és adott két puszit, majd Kellan-nal eljátszottam ugyanezt
- Hova valósi is vagy? – kérdezte Kellan miután leültem Rob és Ashley közé
- Magyar vagyok, de most Oxfordban tanulok egy fél évet
- Magyar? Az merre van? – nézett rám értetlenül
- Európában. Budapest a fővárosa. Horvátország és Ausztria például a szomszédaink, ha ez segít – tettem hozzá nem sokat kinézve a srácból
- Kicsit be tudom lőni de még sose voltam ott – rántotta meg a vállát
- Én egyszer voltam Krk szigetén nyaralni – szólt közbe Nikki
- Tényleg? Én is voltam ott 4 éve. Nagyon szép hely – mondtam mosolyogva
- El kellene mennünk Magyarországra egyszer – nézett a többiekre
- Én már voltam, bibibíí – vigyorgott Rob
- Ez jó ötlet, én is szívesen elmennék – lelkendezett Ashley és szerintem már el is kezdte tervezni
- Imádok utazni és annyira élvezem, hogy már pénzem is van rá – mondta Nikki büszkén
- Én is nagyon szeretek! Merre voltál legutóbb?
- Franciaországban, Mont-Saint- Michel-ben. Varázslatos volt

Nikki elsőre szimpatikus volt, bár éreztem benne egy kis távolságtartást, ráadásul semmi másról nem beszélt csak, hogy merre járt már eddigi életében. Ráadásul rengetegszer megérintette Robert-et, amikor ő is szerepelt a sztoriban. Már megittuk az első italunkat, amikor befutott Jackson Kristen-nel az oldalán, aki a szokásos csöves szerkóját egy jóval igényesebbre cserélte. A vak is látta, hogy ki akart öltözni. Rob azonnal felpattant, amint az asztalhoz értek és bemutatott nekik is.
-Kristen hadd mutassam be Zitát, egyszer már beszéltetek
- Jah, emlékszem, Hello – vetette oda és le is ült az asztalhoz és meg ott álltam hülyén a kinyújtott kezemmel
- Szia! Jackson Rathbone vagyok – sietett a „segítségemre” és megfogta a kezem
-Szia! Nagyon örülök, hogy megismerhetlek – viszonoztam hálásan
-Ne foglalkozz Kris-szel, biztos megjött neki – mondta vigyorogva és leült Nikki mellé
- Mivel mindenki itt van, akár rendelhetnénk is – szólt Kellan a hasát simogatva
Az étlapba mélyedve ült mindenki, én viszont már az első oldalon találtam magamnak egy megfelelő ételt, úgyhogy csak iszogattam.
- Rendelek neked még egyet – szólt azonnal Rob, amint megittam és intett is a pincérnek
- Le akarsz itatni, mi? – kérdeztem mosolyogva
- Most lebuktam – suttogta és adott egy csókot
- Mindenki tudja mit eszik, úgyhogy rendelhetnénk végre – szólt közbe Kristen és az asztalra dobta az étlapot
- Nyugi, én még nem választottam – mondta nyugodt hangon Ash és megeresztett felém egy mosoly
Erre Kristen súgott valamit Nikki fülébe, de ő a fejét rázta, mire összefonta a karját és durcásan nézett maga elé.
-Valami baj van Kristen? – kérdezte élesen Rob
- Semmi az ég világon- felelte vicsorogva
- Elszaladok a mosdóba – súgtam Rob-nak
- Mosdóba mész? – kérdezte Nikki, majd miután bólintottam ő is felállt

Sejtettem, hogy beszélni akar velem, de semmi jóra nem számítottam. Ahogy vártam, rögtön belekezdett a mondandójába amint beértünk a mosdóba.

-Figyelj, nekem semmi bajom nincs veled, sőt. Kristen „felkészített” rád, de totál más képet festett rólad, belőle csak a féltékenység beszélt. Viszont nem hiszem, hogy sokáig tarthatna közted és Robert között ez a dolog és ezt a te érdekedben mondom.
- Az én érdekemben?
- Magamból kiindulva nem igen lesznek hosszú távú kapcsolataink főleg a munkánk és az életvitelünk miatt.
- Miért mondod ezeket nekem? – kérdeztem már hűvösebben
- Csak hogy tudd. És azt is, hogy a Twilight forgatások alatt egy nagyon összetartó csapat alakult köztünk és nem nagyon szeretjük ha ezt valaki meg akarja bontani
- Az lennék én?
- Igen – felelte kurtán
- Akkor hadd világosítsalak fel, hogy én semmit nem akarok megbontani. Én mindenkihez pozitívan álltam hozz, ezzel szemben Kristen az első pillantásával megölt volna.
- Még szép, mert elvetted tőle a pasiját! – csattant fel Nikki
- Hogy mi van? Sose volt köztük semmi!
- Ebben tévedsz. Nem egyszer csókolóztak már, gondolj csak Kings of Leon koncertes képekre. Ha te nem toppansz be Rob életébe, akkor ma már együtt lennének
- Nem érdekelnek a képek, és ha megfeszültök se tudtok keresztbetenni nekünk. Se te, se Kristen, se Kellan vagy tudom is én kiket szerveznél még be – mondtam dühösen és otthagytam
- Minden rendben? – kérdezte Rob miután lehuppantam mellé és húzóra megittam az italomat
- Persze, minden ok – mondtam majd Kristen-re néztem, akinek Nikki susogott valamit a fülébe
Robert látta, hogy valami baj van, de nem firtatta a dolgot, csak a kezemet simogatta az asztal alatt
-Mesélj magadról Zita, milyen zenéket hallgatsz például? – szólított meg Kristen, amin eléggé meglepődtem
- Rengeteg mindent szeretek, sok magyart is, amiket már Rob-nak is megmutattam – mondtam és szerelmesen ránéztem Robert-re
Kristen-en látszott, hogy visszafelé sült el a terve, ami nagyon dühítette. Miután kontrollálta magát, újra megszólalt
-A King of Leon-t ismered? Robert és én is nagyon szeretjük őket – folytatta gonosz „mosollyal”
- Igen, én is szeretem őket – zártam le a beszélgetést, mert tudtam, hogy ki akar hozni belőlem valami kis megjegyzést a koncertes összebújt képekről
- Amúgy te nem is ismerted, amíg el nem jöttél egy koncertre- jegyezte meg Rob Kristen-nek címezve
- Ez igaz, de nagyon jó volt legutóbb. Emlékszel? – nézett Rob-ra
- Jah – mondta rá se nézve Kristen-re
A helyzet kezdett nagyon kínossá válni, úgyhogy örültünk, hogy kihozták az ételeket. Kellan 5 perc alatt eltűntette a hatalmas adag ételt, míg Kristen csak piszkálgatta.
-Kimegyek egy cigire. Jössz? – kérdezte Rob miután mindannyian végeztünk
- Persze – mondtam kapva az alkalmon, hogy kikerülhetek Kristen gyilkos pillantásaiból, de nem igen jött össze
- Mehetek veletek?
Robert-tel értetlenül egymásra néztünk, majd lassan bólintottunk.

Zita, Rob és a kiöltözött Kristen a vacsin, plusz az étterem