Semmi értelmeset nem tudok írni, csak azt, hogy Köszi:) és imádlak titeket!
-Siessetek már! Rég a templomban kéne lennünk! – kiabált fel Rob mérgesen, majd levágódott a fia mellé a kanapéra
- Ne sürgess – torkollta le Lily higgadtan, majd folytatta a „sminkelést”
Ma van Kristen esküvője, és Rob lesz a tanúja. 2 éve találkozott Ryan-nel, aki az egyik filmjének volt valami technikai munkatársa. Egészen aranyosak voltak együtt, bár szemmel látható, hogy nem a fiú hordja a nadrágot.
Az évek során egészen megkedveltem őt, főleg mivel a gyerekek oda voltak érte. Éppen ezért az esküvőn Oli fogja vinni nekik a gyűrűt, Lily pegig Kellan-ék kislányával és még valakivel együtt lesz a koszorús lány. Bizony, az örök nőcsábász is lehiggadt és elvette AnnaLynne-t. 1kislányuk született, de szegény lány végig veszélyeztetett terhes volt, mert alig hízott néhány kilót. Éppen ezért a széltől is óvták Holly-t, de mindketten nagyon jó szülők voltak.
Robert-tel az elmúlt 7 évben volt egy nagyon mélypont a házasságunkban, az én hibámból. Amikor Anne, a főnököm elment szülni, én vettem át az egész céget és jó formán éjjel-nappal dolgoztam. Sokszor éjszaka mentem haza, amiért elképesztő lelkiismeret furdalást éreztem, viszont rengeteg munkám volt és igazából élveztem is.
Minden egy szerdai napon kezdődött, amikor egy újabb hosszú éjszaka elé nézve, pizzát rendeltem az irodába. Már ismertem a futár srácot, úgyhogy mindig beszélgettünk mielőtt elment volna. Rob-bal kicsit eltávolodtunk, mert nem volt időnk egymásra, ez a srác pedig látványosan flörtölt velem, ami akkor nagyon jól esett és egy gyengébb pillanatomban elcsábultam.
Csókolóztunk. Vadul és szenvedélyesen, de más nem történt. Nem mondanám, hogy hamar, de észbe kaptam és leállítottam, de ez már semmin nem változtatott. Kipateroltam az irodából és lerogytam a székemre. Először csak üres szemekkel meredtem magam elé, majd sírni kezdtem. Tudtam, hogy ez így nem mehet tovább, ezért hazamentem és bebújtam Rob mellé az ágyba, aki már nagyban aludt.
Nem tudtam és nem is akartam elmondani neki, ami történt. Tükörbe és a szemébe persze nem tudtam nézni, ezért reggel már korán felkeltem és a gyerekeket is elkészítettem oviba és iskolába. Lily kérdezte, hogy mi a baj, mondván, hogy az apján is látja, hogy nincs valami rendben.
- Nem beszélgetünk mostanában annyit és ezért szomorúak vagyunk
- De miért nem? Ha 10 perccel később indulunk ma, akkor is beérünk és ő is felébred – mutatott rá a kislányom
- Majd megoldjuk. Ne aggódj – zártam le a témát, majd leparkoltam a suli előtt és bekísértem
Az irodában újra rám törtek az előző este történtek, de nem foglalkozhattam ezzel, mert úsztam a munkában. 5 esküvőm futott szinkronban, azt se tudtam hol áll a fejem. Rob ilyen körülmények között hívott fel, aminek nyilván megint veszekedés és „minden fontosabb nálam”-féle puffogás lett a vége. Ahogy kezdett besötétedni, mindenki hazaszállingózott, csak én görnyedtem egyedül az asztalom felett ülésrendeket böngészve és mandulákat csomagolva. 8 óra lehetett, amikor valaki kopogott az ajtón. Nagyot nyújtózva eltipegtem arra, de az üvegen keresztül már messziről láttam, hogy Henry, a futár az.
-Mit keresel te itt?
- Gondoltam megbeszélhetnénk a tegnapit. Bemehetek? – kérdezte, majd választ se várva megkerült és besétált
- Figyelj tegnap már mondtam, hogy… szóval hogy hiba volt ez az egész. Ki voltam borulva. Ennyi
- És már nem vagy? – állt fel és a derekamra tette a kezét
- Hagyd ezt abba – állítottam meg a mellkasánál, de késő volt
Az ajtó hangosan kicsapódott és a nagyon dühös Rob trappolt be rajta.
- Vedd le a kezed a feleségemről és takarodj innen- ordította és kilökdöste Henry-t az ajtón
A szeme szikrákat szórt, amikor rám nézett én pedig legszívesebben elsüllyedtem volna.
- Én… sajnálom – nyögtem ki
- Ennyi? Megcsalsz, nekem és a gyerekeidnek is hazudsz és te csak sajnálod? – üvöltötte magából kikélve, majd belerúgott a görgős székbe
- Ha kicsit lehiggadnál, elmondanám, hogy mi történt
- Hihetetlen, hogy még most is kioktatsz – horkantott fel
- Nem csaltalak meg. Soha nem tenném, mert szeretlek. Csak annyira rossz most minden. Ő pedig tette nekem a szépet és… hülye voltam. De csak 1 csók volt. Tegnap. Semmi több – fejeztem be halkan, majd kicsit közelebb léptem
- Meg kell tudnunk oldani ezt az egészet. Nem tudnál szabadságra jönni?
- Tudod, hogy nem. 5 hét mire lemennek a mostani esküvők
- És nem tudsz valakit beszervezni magad helyett? Nem igaz, hogy mindent neked kell csinálni – méltatlankodott, teljesen jogosan
Olyan ember voltam, aki csak a saját munkájában bízott, mindent egyedül akart megcsinálni, hogy tökéletes legyen.
- Majd… majd kitalálok valamit – ködösítettem
- Nem, ez nem elég mert semmi nem lesz belőle. Holnap elutazunk valahova, mi ketten. Kristen-ék úgy is itt forgatnak, majd vigyáznak a srácokra
- De..én…
- Nincs de. Ha én megoldom, akkor te is. Viszont ha nem, akkor nem is érdekel téged ez az egész – adta meg a kegyelemdöfést
- Hogy mondhatsz ilyet? Persze, hogy érdekel és én is meg akarom oldani
- Jó. Akkor gyere, menjünk haza – húzta egy nagyon halvány mosolyra a száját, majd megfogta a táskám és a kabátom, hogy még csak véletlenül se tudjak ellenkezni
Idegesen pillantottam az asztalomon tornyosuló papír halomra, de végül igazat adtam Rob-nak, hagytam az egészet a francba és kimentem utána.
- Szeretlek – mondtam a kocsiban miután alig szóltunk egymáshoz
Nem mondott semmi, csak megfogta a kezem és belecsókolt a tenyerembe.
Ötletem sincs, hogy hogy csinálta, de másnapra minden el volt rendezve. Kristen reggel 8-kor már csöngetett, elvitte a srácokat, és a délutánra is szervezett programot, mi pedig szintén elindultunk, de nem tudtam hová.
Rob folyton titokzatoskodott és csak annyit mondott, hogy nem megyünk messzire. 2 óra múlva le is parkolt egy vidéki kis ház előtt, ami mint kiderült Kellan-ék hétvégi, „bujkálós” háza volt.
4 napig voltunk ott, sokat beszélgettünk és újra olyanok voltunk, mint a friss szerelmesek. Lopott csókok, pirulások és szeretkezések töltötték ki az utolsó 2 napunkat.
Lily minden nap felhívott minket és az öccsével egymás szavába vágva mesélték, hogy mi mindent csináltak aznap. Nagyon hálásak voltunk Kristen-nek.
A nagy kibékülésünknek más bizonyítéka is lett a fülig érő szánkon kívül. Nora most 3és fél éves, kiköpött apja, külsőre és belsőre is, Rob abszolút szerelme, de persze mindegyik gyerekéért odavan, a nagyszülőkkel együtt.
Szóval most éppen „Kristen néni” esküvőjére megyünk, habos babos ruhában, a kicsik angyalnak öltözve, míg a srácok a macsó vonalat képviselték. Oli haja pont úgy állt, mint az apjáé, egyik helyesebb volt a másiknál és a lányok már most imádták. Holly-val az élen.
Olyanok voltunk, mint a Mézga-család, de nagy nehezen sikerült elindulni, minden plüss nyúl, kistáska benn volt az autóban, az összes gyerekkel együtt. A templom környékén már hemzsegtek a fotósok és a vendégek is, mi pedig megpróbáltunk elvegyülni, ami 3, 3 irányba szaladó rosszcsonttal viszonylag nehéz. Oli azonnal kiszúrta Jackson-t és a szokásos pacsi-sorozatot csinálták, Lily Ashley-vel csacsogott, míg Kellan azonnal Nora-t pörgette a levegőben. Robert-tel összemosolyogtunk, majd ölelkezve elindultunk a többiek felé. Nem sokára elindult a tömeg befelé, mivel megállt egy gyönyörűen díszített hófehér autó.
Mivel az összes gyerekemre szükségük volt, Jackson-nal és a többiekkel mentem be, míg Rob kinyitotta a kocsi ajtaját. Csak egy pillantást vetettem Kristen-re, de nagyon szép volt és elképesztően boldog.
Kinőtte az igénytelen és flegma korszakát, profi és nagyon keresett színésznő volt. Egyedül az állandó figyelemmel nem tudott megbarátkozni, de majd Ryan segít neki. Ahogy én is tettem Rob-bal.
Az a bizonyos hétvégi ház :P
Utólag egy kép Ryan-ről :)
