A meglepetés vendég

Oké, eddig bírtam:D Ma már 31-e van... Szóval íme az utolsó rész 2009-ben, de ne aggódjatok jövőre is bombázni foglak titeket:) Rengeteg sok kommentet várok, bízom bennetek;)
B.U.É.K.!!!!!!!!



60. rész

-Ne legyél szemét Kellan – szólt rá Ashley is miután kinyomta a TV-t
- Oké-oké nem leszek, viszont szerintem menjünk aludni pár órát. Rob mikor jön?
- 11 körül, úgyhogy egy erős 6 órát tudok aludni – ásítottam egy nagyot
- Tudunk – javított ki Kellan
-Mit akarsz ezzel?
- Mi is itt maradunk. Nem fogok 6 órát elvesztegetni – vigyorgott
- Alvás közben hogy akarsz ugráltatni te nagyon te?
- Sehogy. Csak annyit mondok, hogy amikor felkelek, nagyon éhes leszek és fürdeni is akarok majd – állt fel nagyot nyújtózva
- Komolyan beszélsz? – néztem rá megütközve, amikor láttam, hogy elmarad a Kellan-vigyor
- Csak nem fogadhatom büdösen a ház urát – mosolyodott el
- Jól van… de te itt fogsz kint aludni, úgyhogy ne nagyon nyújtózz – mutattam a kanapéra
- Ti fogtok itt aludni, én a franciaágyban egyedül. Ez az első feladatod kislány
- Ezt még visszakapod – sziszegtem fél komolyan
- Állok elébe
- De várj. Ashley nem játszott, úgyhogy had aludjon veled. Ez a kanapé nem olyan kényelmes
- Chajj… Jól van… - adta be a derekát
Miután mindannyian lefeküdtünk, beállítottam a telefonom 10-re, hogy én is fogadóképes legyek és a kaja is elkészüljön ennek az éhenkórásznak.
Lassan kúszott be a tudatomba Adam Levine hangja, majd mosolyogva kinyomtam a telefonom. Imádtam azt a számot, bár szerencsére nem illett rám vagy ránk. Tovább dúdolva a dalt tipegtem ki a fürdőszobába, hogy egy gyors tusolás után „felkészüljek” Rob fogadására. Annyi eszem nyilván nem volt, hogy váltóruhát is vigyek magammal, úgyhogy halkan benyitottam Kellan-ékhoz. Kicsit meglepődtem azon, amit láttam, de hamar túl kellett tennem magam rajta, mert még sok dolgom volt. Pont úgy aludtak, mint ahogy mi szoktunk Rob-bal, azaz ő mögöttem fekszik, egyik karja a fejem alatt, a másikkal pedig magához ölel.
-Biztos csak megszokás… - gondoltam magamban, bár éreztem, hogy gyenge lábakon áll a magyarázatom…
Úgy döntöttem, hogy csak szendvicseket csinálok, úgyse lesz még dél, mire felkel őfelsége… Főztem kávét, majd nekifogtam, hogy megkenjek Kellan-nak kb fél kiló kenyeret… Fél 11 körül aztán mozgolódást és sutyorgást hallottam a bejárati ajtó felől, aztán ki is nyílt és besétált rajta Rob, akinek nekifutásból ugrottam a nyakába.
-Sziaaa drágám. Úgy hiányoztál – puszilgattam össze-vissza
- Te is nekem kicsim – tett vissza a földre – Remélem nem gond, hogy hamarabb jöttem – mosolygott hamiskásan
- Szemet hunyok felette
- Gondoltam, hogy kicsit morcos leszel miatta, úgyhogy hoztam magammal egy meglepetés valakit – mondta titokzatosan
- Kit, kit? – kíváncsiskodtam azonnal
- Egy olyan valakit, akit nagyon szeretsz
- Sejtettem, hogy nem egy ellenségemet hozod el – gúnyolódtam türelmetlenségemben, amivel még élvezetesebbé tettem a helyzetet Rob-nak
- Nyisd ki az ajtót – bökött a bejárat felé
- Dorinaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa – visítottam azonnal és neki is a nyakába borultam
- Jajj de nagy az öröm – nevetett Rob is miután össze-visszadülöngéltünk a nagy ölelkezésben
- Még szép! Tudod milyen régen találkoztunk?
- Tudom, elmesélte a kocsiba – rántotta meg a vállát
- De hogyan? És mikor? – dadogtam még mindig meglepve
- Rob írt egy e-mailt, hogy van-e tervem szilveszterre, mert szeretné, ha eljönnék hozzátok. És ki mondana nemet egy londoni kiruccanásra? – kérdezte Dorina fülig érő szájjal
- Jaaaaj annyira örülök neked! Rengeteg mindent kell mesélnem – váltottam át magyarra
- Nem-nem. Angolul lehet csak beszélni – utasított Rob, mire egyszerre öltöttünk rá nyelvet
- Mi ez a hangzavar? – támolygott ki egy szál boxerben a nagyon morcos Kellan
- Te…? Te mi a fenét keresel itt… és … így? – nézett végig barátján Rob
- Jó reggelt – köszönt Ashley álmoskásan, aki pedig Rob egyik pólójában feszített
- Ki kezdi a magyarázkodást? – sandítottam feléjük
Mint mindig, most is Ash vállalta magára a tisztázást, úgyhogy töviről hegyire elmesélt mindent, a végén pedig Kellan hozzátette, hogy rögtön megszegtem a szavam, mert nincs kész a fürdővize…
-Te fogadtál ezzel a majommal? Képes megenni 50 cm-es családi pizzát egyedül. Megtörtént eset… – röhögött fel Rob
- Ez így van – büszkélkedett Kellan
- Én nem tudok ilyen belső infókat, úgyhogy ma ugráltatni fog – feleltem nagyot sóhajtva
Gyorsan beavattam Dorinát a dolgokba, aki azóta nem tudta levenni Kellan-ről a szemét, hogy az kilépett az ajtón szinte meztelenül.
-Szívesen lennék a helyedben – nézett végig vágyakozóan a fejét-tömő srácon
- Azt hiszem itt az ideje, hogy bemutassalak – ragadtam karon
-Ash, Kellan, ő itt a legjobb barátnőm Dorina. Meglepi vendég egyenesen Magyarországról
- Sziasztok – köszönt kicsit félénken
- Szia! Örülünk, hogy itt vagy – ölelte meg Ashley
- Megyek és engedek neked vizet – fordultam Kellan-höz
- Épp itt az ideje…
Kitettem neki tiszta törölközőt és mindenféle fürdősót szórtam a vízbe, amikor is Rob megjelent az ajtóban és gyorsan be is csukta maga mögött.
-Szia – lehelte a nyakamba, amitől végigfutott rajtam a hideg
- Nem is tudtalak rendesen üdvözölni – súgtam a fülébe, majd adtam egy apró puszit a cimpájára, amitől meg ő remegett meg
Mohón a szám után kapott és az ajtóhoz nyomott, de pillanatokon belül visszapattantunk onnan, mert benyitott Kellan…
-Na de gyerekek! – dorgált meg minket nevetve
- Valami gond van? – vonta fel a szemöldökét Rob, majd mintha semmi nem történt volna, újra „nekem esett”
Kellan megütközve nézett ránk, majd hangosan megköszörülte a torkát.
-Jól van na, megyünk már. Kell még valami? – kérdeztem vigyorogva
- Fürdés után jól esne egy masszázs
- Arra vannak a masszázs szalonok – felelte Rob kimérten. Ez már sok volt neki
- Ezt jól látod barátom, de fogadtunk és vesztett a drága szerelmed, úgyhogy most azt csinálja, amit mondok – vigyorgott pofátlanul Kellan
- Jól van – bólintottam, majd kihúztam Robert-et és szembefordítottam magammal
- Utálom ezt – célzott mérgesen a kérésre és az egész fogadásra
- Csak egy nap. Poén az egész és abban nincs semmi ha megnyomkodom egy kicsit a hátát – próbáltam nyugtatni
- Biztos el fog kezdeni fogdosni – sziszegte
- Ennyire nem bízol a barátodban? Egyébként is van valakije
-Tényleg? – zökkent ki a puffogásból
- Igen. Valami színésznő és nagyon oda van érte Ashley szerint is
- Hmmm – dünnyögte Rob és láthatóan megnyugodott egy kicsit
Visszamentünk a konyhába a lányokhoz, akik elmélyülten beszélgettek az estéről, mindent aprólékosan megtervezve. Dorina éppen egy már kb. 20 centis listát gyarapított, amíg Ashley lelkesen magyarázott valamit.
Nagy kegyesen minket is beavattak a részletekbe. Kellan és Rob elmennek bevásárolni estére, amíg mi lányok bevesszük a belvárost és „soppingolunk”. Aztán feldíszítjük a lakást, főzünk és várjuk a „többieket”, konkrétan Tom-ot, Marcus-t, valami Bobby-t és nagy örömömre Jackson-t is. A srácok húzkodták a szájukat, de nem tehettek sokat, úgyhogy részletes, rajzokkal ellátott bevásárló listával elküldtük őket a boltba, mi pedig elmentünk ruhát és díszeket venni estére.
-Nekem igazából nem kell ruha. Azzal van tele a bőröndöm – suttogta a fülembe magyarul Dorina
- Tudom, nekem se kéne feltétlenül, de Ashley ilyen. Neki kellenek az ilyen dolgok – magyaráztam a leparkolva a sétáló utca mellett
Kb. 2 óráig tartott az üzletből ki üzletbe be, amikor Ashley már elégnek ítélte meg a szatyrok számát, úgyhogy beugrottunk még egy nagy írószer boltba szilveszteri dekorációkért, aztán erősen korgó gyomorral haza indultunk.
-Nem lesz ez így jó – csóválta a fejét Kellan, amikor beestünk az ajtón
- Mi van? – lihegte Ash
- Éhesek vagyunk és enni akarunk – felelte morcosan Rob
- És mi tart vissza?
A nézésük alapján az, hogy kaját csináljanak maguknak legalább olyan esélytelen, mint Plútó-ra eljutni záros határidőn belül.
-Oké-oké, csináljuk mindjárt – egyeztem bele mielőtt válaszolhattak volna
Dorinával főztünk nekik paprikás csirkét, amiért mindannyian odavoltak, bár mindenáron ketchupot akartak rá rakni…
-Te lógsz még nekem egy masszázzsal – mutatott rám a hasát simogatva
- Nem felejtette el – dörmögte Rob, majd rám pillantott
- Legyen az, hogy mi elmosogatunk Dorinával, addig te megmasszírozod, Rob pedig el kezd díszíteni. Aztán csatlakozik a wellness szekció is
Mindenki rábólintott, úgyhogy megindult a pörgés, rohanás. Rob morcos tekintetével kísérve bementünk a hálóba, ahová mindig be kellett jönnie később valamiért. Édes volt, ahogy féltékenykedett meg makogott, amikor bejött, hogy mit is akar. Szerencsére nem jött be Kellan-nek a direkt bénázó kezem, úgyhogy 10perc után inkább felállt és kiment, de azt mondta, hogy készüljek…
-Kicsit elvonulunk Rob-bal, jó? – súgtam Dorina fülébe, aki sokatmondóan bólintott, majd elmondta Ash-nek is, aki erre vigyorogva felhangosította a zenét
- Gyere – kaptam el Rob karját, aki éppen egy csomag lufit próbált kibontani
Behúztam a hálószobába, majd bezártam az ajtót.
-Mire készülsz? – kérdezte bujkáló mosollyal
- Hiányoztál – mondtam a szemébe nézve
- Te is nekem
- Mi van Katy-vel? – ültem le az ágyra komolyságot erőltetve a hangomra
- Nos, ha már így megkérdezted, – ült le velem szemben törökülésben – szakítottam vele
- Nem működött a dolog?
- Nem tetszett neki, hogy másért bolondulok
- Hát ezt meg tudom érteni – mosolyogtam a kezével játszva
- Nem érdekel, hogy ki az?
- Gondoltam elmondod, ha akarod
- Annyira buta vagy – térdelt fel engem is magával húzva, hogy átöleljen
- Nem én, hanem a paparazzik – mondtam mosolyogva
Pár perc múlva eldőltünk az ágyon és csak feküdtünk egymást ölelve. Mindketten erre vágytunk.
***
-Oké, akkor erre az asztalra az italokat és a poharakat, mellé pedig a kajákat – irányított Ashley, Kellan pedig szorgalmasan pakolta az üvegeket
Időközben a lakás fel lett díszítve, gyanítom, hogy Dorina által, mivel ő a lufi mániás, úgyhogy még a plafonról is lógtak. Ráadásul hosszú, színes szalagokat kötött a végükre, amik sok helyen egészen fejmagasságig lógtak. Elképesztően jól nézett ki minden és a hifiből már most ordított a zene. A többiek 8 körülre ígérték magukat, úgyhogy ideje volt el kezdeni készülődni, ami nekünk, lányoknak ilyen alkalmakkor még tovább tart. A fiúk értetlenül megcsóválták a fejüket, amikor viháncolva magunkra zártuk a háló ajtót, majd felváltva, egy szál törölközőben a fürdőbe mentünk. Ők leültek a TV-elé 1-1 sörrel…
Újra 15 évesnek éreztem magam, ahogy divatbemutatót tartottunk egymásnak, majd kiválasztattok a másiknak a tökéletes szerelést, minden mindenkié felkiáltással. Miután felöltöztünk, áttettük a székhelyünket a fürdőbe, futva megtéve a 2 helyiség közti távolságot, hogy ne lássanak meg a srácok…
Amíg Ashley sminkelte magát, addig én Dorina haját hullámosítottam, majd helycsere volt. Fél 8-ra aztán teljes harci díszben léptünk ki a fürdőből, majd pörögni kezdtünk a srácok előtt, akik füttyel és tapssal jutalmazták a közel 1,5 órás „munkákat”. Ashley egy rövid pink ruhát, sok apró masni-szerű dísszel, Dorina egy sötét szürke, fodros, öves ruhát én pedig egy fekete nyak-pántos, öves ruhát viseltem.
-Tetszem? – huppantam Rob ölébe
- Gyönyörű vagy!
- Te se panaszkodhatsz – néztem végig rajta somolyogva
- Most miért piszkálsz?
- Komolyan mondtam
- Ja, akkor jó – mosolyogott szégyenlősen
Dorina Kellan-nal beszélgetett a konyhában, Ashley a díszeket igazgatta, mi pedig turbékoltunk, amikor megszólalt a buli kezdetét jelző ajtócsengő.

Így néztek ki a lányok és a srácok este. Érdemes megfigyelni a 4 fiú ruháját... Nem véletlenül gyerekkori barátok :D