A nagy találkozás

Íme az új részecske, várom a komikat!

68. rész

A napok rekord gyorsasággal teltek, és ha a felszínen nem is, de mindenki izgatott volt a Pattinson család érkezése miatt. Rob diszkréten megkért minket, hogy nem híreszteljük, hogy Magyarországra jönnek, ami szerintem teljesen érthető, anya viszont kiakadt, mondván, hogy „Ők nem az angol királyi család”, egyébként meg kinek mondaná el, hogy jön a lánya szerelme és annak családja.

A nagy napon aztán segítettem kitakarítani az egész házat és főztem is anyával. Robert-ék gépe 1-kor landolt Ferihegyen, aztán elfoglalták a szállást és 5 körül értek oda hozzánk.
Izgatottan téptem fel a bejárati ajtót és rohantam a kiskapuhoz beengedni őket. Hubi, a kutyám extázisban volt a sok új embertől, mindenkinek a nyakáig ugrott, nem kicsit zavarba hozva a vendégeket. Rob-nak adtam egy gyors csókot, majd beljebb invitáltam őket, ahol már várták őket apáék. A bemutatkozást követően aztán anya átvette a házigazda szerepét és a nappaliba terelte őket. Hiába volt már itt Rob, láthatóan zavarban volt, pláne amikor arra a bizonyos szőnyegre tévedt a tekintete, amit sikeresen összegyűrtünk az egyik szeretkezésünk alkalmával. Nehéz volt megállni, hogy ne nevessen el magam, jelzésképpen megszorítottam kezét, mire ő is elmosolyogta magát.
-Hogy utaztatok? – törtem meg a lassan kínossá váló csendet
- Nagyon jól, Richard-nak különösen tetszett – tette hozzá Clare somolyogva
- Hogyhogy?
- Nem repültem még olyan sokat, de eddig mindig tapsoltak az emberek, amikor landoltunk, most végre nem. Erre vártam már mióta – sóhajtott fel
- Hát, örülök, hogy pozitív volt az első benyomásod Magyarországról. Egyébként én se szeretem, ha tapsolnak. Végülis a pilóta dolga az, hogy letegye a gépet...
- Pontosan! A szálloda pedig fantasztikus. Rob sajnálhatja, hogy nem ott lakik
- Rob nem sajnálja apa, mert a szerelmével lehet – válaszolta az "érintett"
- Persze, persze kisfiam. Egyébként nagyon szép helyen laktok drágám – fordult hozzám Clare
- Holnap még jobban fog tetszeni, ha már a környéket is láttad
- Kicsim szólnál nekik, hogy kész a vacsora? És azt is mond el, hogy mi micsoda – szólt közbe anya enyhén mézes-mázos hangon
- Kész a vacsora – mondta Rob helyettem, amin már meg se lepődtem

Körbeültük az asztalt, majd apával karöltve ismertettük a kajákat. Anya újfent kitett magáért, a két féle leves mellett 3 főételből és 3 desszertből választhattak Clare-ék. Anyát egyedül az zavarta, hogy ő nem értett semmit ezért néha kicsit bunkóbban közbeszólt, hogy fordítsunk neki is. Ilyenkor aztán egy gyors összefoglaló következett, mialatt Richard-ék megilletődötten ettek tovább. Olyan volt az egész, mintha nem is akarná megismerni őket, egyedül a vacsira koncentrált és nézte a reakciójukat.
-Kicsit lehetnél velük kedvesebb is – tettem szóvá mosogatás közben, mialatt apa lefoglalta őket a nappaliban
- Én mindent megtettem – közölte hidegen
- Jah… A főzést illetően igen, de alig szóltál hozzájuk és ne mondd azt, hogy azért mert nem tudsz angolul. Tudod, hogy fordítunk neked – szúrtam közbe, mert már láttam, hogy szólásra nyitotta a száját
- Jó, majd próbálkozom
- Köszönöm. És most menj oda hozzájuk, én befejezem a mosogatást. Kérlek
- Rendben – mondta fanyalogva és visszadobta a szivacsot a mosogatóba
Csak remélni tudtam, hogy bekapcsolódik a beszélgetésbe, ezért inkább jól megnyitottam a csapot, hogy ne halljam az esetleges csendet.
-Nincs szükséged egy kis segítségre? – súgta Rob a fülembe, amitől végigfutott a hátamon a hideg
- Megijesztettél – dorgáltam le mosolyogva
- Hiányoztál – fordított szembe magával, majd mielőtt bármit is mondhattam volna, a mosogatóhoz szorított és megcsókolt
- Ohh… azt hittem nem tetszik a benti társaság – poénkodtam miután kaptam egy kis levegőt
- Hát… - túrt a hajába
- Csak azt ne mond, hogy anya megint bunkózik
- Nem, semmit nem mond, csak ha összetalálkozik a tekintetünk, akkor utána ránéz ’a’ szőnyegre és olyan izé… olyan „mindent tudok” arcot vág
Pár pillanatig csak néztem a piruló arcát, aztán kitört belőlem a nevetés.
-Tudtam, hogy így fogsz reagálni! – csattant fel
- Hé, most ezen ne húzd fel magad. Ha tudja, akkor tudja, már nem tudom kitörölni az agyából
- De nem érted, hogy ez nekem milyen ciki. Itt ülök a saját és a te szüleiddel, anyukád szemében pedig egy szexmániás vagyok
- Hopáá, bocsi fiatalok, nem akartam megzavarni semmit, csak a mosdót keresem –toppant be Richard, aki az arcából ítélve elcsípte az utolsó mondatot
- Öhmm… jobbra a második ajtó – mondta helyettem Rob
- Szerintem már a te szüleid is szexmániásnak hisznek, szóval mindenki ki van pipálva. Visszamegyünk? – kérdeztem vidáman
- Hogy te milyen gonosz vagy! Totál kikészítesz – rázta meg a fejét, de persze jött utánam a nappaliba
Rob-nak igaza volt anyával kapcsolatban, velem is többször eljátszotta azt a szőnyegre nézős-kikészítős dolgot.

7 óra körül aztán szedelőzködni kezdtek Richard-ék, mivel ragaszkodtak hozzá, hogy egy szállodában akarnak aludni, nem pedig nálunk. Apa kedvesen felajánlotta, hogy elviszi őket, úgyhogy 3-an maradtunk otthon, ami elég „veszélyesnek” ígérkezett.
-Segítsünk még valamit anya?
- Nem kell, menjetek csak…pihenni – mondta fura hangsúllyal
- Oké, akkor jó éjt – hadartam és már mentünk is a szobámba
- Fürdeni még úgyis ki kell mennünk – jegyezte meg Rob
- Ne rontsd már el a kedvem! Legalább nem akart bájcsevegni
- Jah… Én mondjuk kibírom ha nem fürdök – kezdte el magát szagolgatni
- Ne legyél már igénytelen – löktem rajta egyet nevetve
- Jól van, de akkor várjuk meg, hogy elaludjon
- Hát jó… És addig mit csináljunk?
- Tekintve, hogy már így is úgy is szexmániás vagyok a szüleid szemében… - motyogta csibészesen
- Rá akarsz tenni még egy lapáttal?
- Már mindegy – rántotta meg a vállát, majd az ágyra döntött
Éppen kezdtünk „belemelegedni”, amikor kopogtak az ajtón. Dermedten emelkedtem fel Rob mellkasáról , majd sikerült kinyögnöm egy „Ki azt”
-Én vagyok, mégis segítenetek kéne – szólt anya
- Na ez remek
- Mi a baj?
- Anya volt, azt mondta „segítenünk” kell – mutattam macskakörmöt gúnyosan
Rob kipirult arca pillanatok alatt falfehérré vált, majd azonnal felugrott és magára kapkodta a ruháit.
-Kiváncsi vagyok mit talált ki már megint…


Rob szüleinek szobája